Kincskeresés a faluban

Minden gyerek szeret keresni, kutakodni, kincsekre lelni. A következő egyszerű játék tehát garantáltan minden gyereknek tetszeni fog.

Reggel kutya sétáltatás közben elrejtettem néhány csokit és cukorkát a játszótéren, majd nekiláttam krétával nyilakat rajzolni az aszfaltra. Néhány nyíl tévútra vezetett, néhányat kicsit elrejtettem, egy kőfalra, egy nagyobb kőre vagy a járdaszegélyre rajzoltam fel.

Volt három különleges nyíl is, dióból, rózsasziromból és a gyerekek kedvence cukorkákból volt kirakva.

A gyerekek biciklivel indultak kincset keresni, én gyalog követtem őket, ha kellett segítettem. Eleinte nehezen ment a dolog, de aztán rájöttek a dolog logikájára, hogy hol érdemes figyelniük, lassítaniuk, keresniük.

A játszótéren szinte minden játékra rajzoltam nyilat, mindenhová fel kellett mászniuk, be kellett kukucskálniuk minden kis lyukba, mire a megfelelő nyíl végre a kincshez irányította őket.

A következő kört már csak a játszótéren játszottuk, a gyerekek rejtettek el nekem apróságokat és én kerestem. Ezt legalább annyira élvezték, mint amikor nekik kellett a nyilakat követniük. Ügyesek voltak, jól elrejtették ők is a kincset és jókat nevettek, mikor a félrevezető nyilakat követve zsákutcába jutottam. Végül én is megtaláltam a nekem szánt csokit.

Füzet-parádé

Augusztus vége...Mi is következik eztán? Két dolog, amit mindig nagy izgalommal várok. Tulajdonképpen nem is tudom melyiket várom jobban- a szülinapomat, vagy az iskolakezdést! :) 

Bizony, én kicsiként is nagyon szerettem az iskolakezdéseket. Ilyenkor a legtöbb gyerek izgatott, lázasan készülődik, ceruzákat rendezget, könyveket csomagol, pakolászik. 

És talán ez a lelkesedés később sem lankad, amikor az ember már felnőtt. Itt van például az öcsém, akinek a friss, új, papírszagú könyveit magam csomagolom. Szinte jobban izgulok, mit ő. 

Íme néhány tipp, hogyan tegyünk kreatívvá egy sima, mezei füzetet : 

És íme a klasszikus brit mesesorozat- Mr men- ami ihletet adott. Nem kevés angol humorral, és elragadó karakterekkel. :) Enjoy it! 

Cica mentés

Éppen füvet nyírtam, amikor kisfiával kézen fogva átsétált hozzánk a szomszédunk, Viki. Egy létrát szeretett volna kérni, mert a kiscicájuk felmászott egy magas fenyőfa tetejére és sehogy sem tudott onnan lejönni.
Fogtuk a létrát és elindultunk leszedni a buta macskát a fáról. Először én másztam fel érte, de a cica átment a szomszéd fenyőfára, nem akart hozzám odajönni. Viki étellel próbálta lecsalogatni, de úgy sem értünk el sok sikert, a létra túl alacsony volt, Vikinek tovább kellett másznia fel a fára. Így már sikerült megfognia Fridát, a macskát, de macskával együtt most Viki nem tudott lemászni a fáról. Felmásztam a létrán, hogy segítsek, Frida minden karmával Vikibe kapaszkodott, de végül valahogy megkaparintottam. Mindenki biztonságban földet ért. Egészen feldobta a napomat a macska megmentése.

Kisállatok tartása

Minden gyerek szeretne magának háziállatot. A kisállatok pedig felelősségre nevelik a gyerekeket. 

Itt nálunk nincs hiány állatból, a gyerekek viszont még egy kicsit kicsik, ezért a felelősség főleg minket, felnőtteket terhel, de a gyerekeknek kötelességük legalább egy keveset segíteni. A kutya sétáltatást sokszor unalmasnak találják, a céltalan séta őket még nem szórakoztatja, de szívesen begyűjtik a tojást a tyúk ólból vagy noszogatásra kitakarítják a kalitkát és a nyuszik házát is. 

Én még nem is takarítottam nyúlketrecet, úgyhogy most nekem volt szükségem a segítségre. A kis Juli volt a feladattal megbízva. Hozta vödörben a faforgácsot, együtt felmentünk a szénapadlásra szalmáért, egyedül újratöltötte az itatót és az etetőket is. Végezetül lóherét és pitypang levelet is szedett a nyusziknak a már tiszta házikóba. 

Közösen örültünk az eredménynek, Juli pedig elismerte, hogy a takarítást ezúttal még ő is szórakoztatónak találta.

Erdőn, mezőn, réteken

Az apuka erdész, vadász, méhész. Múlt hétvégén mézet készített, ami természetesen számomra és a gyerekeknek számára is érdekes volt. Becky egyik osztálytársa, egy fiú is itt volt, végig segített egy üveg mézért cserébe.

Érdekes dolog a mézkészítés, és jó, hogy a gyerekek is besegíthettek. 

Első lépésként egy spatula szerű villával lekapartuk a sejteket fedő viaszt. Ezután a mézet már könnyű volt kinyerni a keretekből egy modern gép segítségével. A mézpörgető olyan mint egy nagy centrifuga.

Négy mézes keret fér el benne egyszerre, így van egyensúlyban. Ezután már csak be kell kapcsolni és megvárni amíg a méz kicsapódik és a centrifuga alján egy csapon keresztül kicsurog.

Ezt a mézet még át kell szűrni. Mi tartottuk a nagy szitát, az apuka öntötte a mézet. Most kb 50 kg mézet sikerült szüretelni, tavasszal 80 kg volt.

Így néz ki egy mézszűrő

A szitán átszűrt mézet pár napig állni hagytuk, hogy kitisztuljon. Pihentetés után a mézbe került levegő buborékok és viasz a méz felszínén gyűlik össze, és könnyen eltávolíthatók. 

Idén külön izgalmas, hogy megkértek, fessek új logót a mézes üvegekre. Talán az új üvegeket már az én festményem fogja díszíteni.

A vadászat főleg a kisfiút, Johannest hozza lázba, de ma délelőtt mindannyian célba lőttünk az udvaron. A lövészet nem nekem való, de azért én is kipróbáltam. Johannes szinte már szakértő, de még a kis Juli is lőhetett. Egész mulatságos volt. Miután én lőttem, tőlünk balra 3 alma a földre hullott, csak nem én voltam? Ki tudja, bár nem hinném. :)

Meglepetések

Juli szemei felragyogtak majd angyalian elmosolyodott, amikor megtudta, hogy ő is elmehet moziba, ahol ráadásul a kedvenc meséjét nézheti meg. Öröm volt ránézni.
A moziban az is jó, hogy a legtöbb gyerekfilm rejt magában egy két jó viccet a felnőttek számára is.

Jó a gyerekeket meglepni, mert ők még olyan őszintén tudnak örülni az apró dolgoknak is. Annyira jó érzéssel töltött el, mikor én mentem el moziba unokaöcsémmel, Botonddal és filmnézés közben megölelt, és megköszönte, hogy elhoztam.

Vagy a minap, mikor Juli egy plüss jegesmedvét kapott ajándékba a vendégektől. Boldogan ölelte magához a macit, látszott raja, hogy nagyon tetszik neki.
Ezeket a pillanatokat nem szeretném elfelejteni.

Gyurma házilag

Csütörtökön Réka receptje alapján főztem a gyerekeknek gyurmát.
A recept:

20dkg finomliszt

10 dkg só

3 dl víz

1 evőkanál étolaj

1 tk citromsav

Összekeverjük és folytonos keverés mellett főzzük. Réka figyelmeztetett, hogy hamar nehéz lesz keverni, az alapanyagok valóban gyorsan besűrűsödtek és gyurma szerűvé váltak. Addig főztem amíg az egész össze nem állt és már képtelenség lett volna tovább keverni. 

Miután kicsit kihűlt a gyurmánk átgyúrjuk és ekkor lehet színezni ételfestékkel vagy kakaóval,pirospaprikával, curryvel, mindennel ami fog. Később a gyurma nem fog fogni.

Este jól is jött a gyurma, Julinak pont annyi ideig tartott egy gyurma baba elkészítése, ameddig én kitrágyáztam az istállót. (Csütörtökön egyedül voltam a gyerekekkel, de megígértem, hogy az állatokat is ellátom. Néha a kettőt nehéz egyszerre, ilyenkor valamivel jó lefoglalni a gyerekeket.)