Az apuka erdész, vadász, méhész. Múlt hétvégén mézet készített, ami természetesen számomra és a gyerekeknek számára is érdekes volt. Becky egyik osztálytársa, egy fiú is itt volt, végig segített egy üveg mézért cserébe.
Érdekes dolog a mézkészítés, és jó, hogy a gyerekek is besegíthettek.
Első lépésként egy spatula szerű villával lekapartuk a sejteket fedő viaszt. Ezután a mézet már könnyű volt kinyerni a keretekből egy modern gép segítségével. A mézpörgető olyan mint egy nagy centrifuga.
Négy mézes keret fér el benne egyszerre, így van egyensúlyban. Ezután már csak be kell kapcsolni és megvárni amíg a méz kicsapódik és a centrifuga alján egy csapon keresztül kicsurog.
Ezt a mézet még át kell szűrni. Mi tartottuk a nagy szitát, az apuka öntötte a mézet. Most kb 50 kg mézet sikerült szüretelni, tavasszal 80 kg volt.
A szitán átszűrt mézet pár napig állni hagytuk, hogy kitisztuljon. Pihentetés után a mézbe került levegő buborékok és viasz a méz felszínén gyűlik össze, és könnyen eltávolíthatók.
Idén külön izgalmas, hogy megkértek, fessek új logót a mézes üvegekre. Talán az új üvegeket már az én festményem fogja díszíteni.
A vadászat főleg a kisfiút, Johannest hozza lázba, de ma délelőtt mindannyian célba lőttünk az udvaron. A lövészet nem nekem való, de azért én is kipróbáltam. Johannes szinte már szakértő, de még a kis Juli is lőhetett. Egész mulatságos volt. Miután én lőttem, tőlünk balra 3 alma a földre hullott, csak nem én voltam? Ki tudja, bár nem hinném. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése