Terepen lovagolunk. A falu kb három fő utcából áll, azon túl rétek, szántóföldek, erdők, patakok vannak minden irányba, ameddig a szem ellát.
Hetente kétszer van időnk az anyukával lovagolni. Délelőtt megyünk, ameddig a gyerekek nincsenek itthon. Tegnap egyedül mentem, először. Izgalmas volt. Az ég eléggé borús volt, jöttek mentek a felhők. El is eredt az eső, szerencsére éppen az erdőben voltam és nem esett sokáig, de akkor rendesen zuhogott. Utána felfrissült a természet is, mi is. Lotte-val lelkesen vágtáztunk végig a patak partján, aztán fel a dombon és már vissza is értünk a faluba.
A gyerekek is tudnak lovagolni. Mind a hárman a saját egyéniségükhöz mérten állnak hozzá a lovakhoz.
Rebecca a gondoskodó, ő ügyesen kihajtja őket a rétre, majd vissza is hívja őket. Sajnos kevés ideje van lovagolni, még csak egyszer voltunk együtt, de akkor nyereg nélkül jött, a kis pónin, úgy ügettünk, vágtáztunk. Sportos, ügyes kislány.
Johannes a kis vadóc a fa tetejéről ugrik rá a ló hátára, vagy az istálló ablakán mászik ki, felpattan a lóra és cowboyt játszik.
Juli szobája tele van lovakkal, két hintalova is van, a kulacsa is rózsaszín, pónis. Állandóan a nyergekkel játszik az udvaron, ő fésülgetni szereti a lovakat. Egy két körre azért szívesen fel is ül rájuk. A minap őt és kis barátnőjét vezetgettem körbe körbe az udvaron.
A nyári szünetben talán többet fogunk együtt lovagolni, Juli is szívesen megtanulná már egyedül irányítani a lovat, és biztos vagyok benne, hogy Becky velem tartana az erdőbe, ha ideje engedné.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése