Ma délután születésnapra voltunk hivatalosak, egy emberke 40. szülinapjára. Megkérdeztem, hogy hányan lesznek. A válasz: úgy ötvenen-hatvanan.
A családnak egy nagy gazdasága van, földek, úgy 10 ezer csirke, ilyesmi, egy kisebb kúriában laknak, az udvaron volt a rendezvény.
Nem sok kedvem volt elmenni, mivel senkit sem ismerek és bármennyire furcsa is, de nem voltak velem egykorú vendégek, mindenkinek csak a kicsi gyerekei voltak ott. Ennek ellenére jól éreztem magamat. Volt kávé, süti, koktélbár, brazil grill, a gyerekeknek quad pálya és film vetítés, a focirajongóknak szabadtéri vetítés.
Ami viszont a legjobban tetszett, az az emberek viselkedése volt. Senki sem volt túl puccos, vagy sznob, mindenki kedves és közvetlen volt. Egy igazi vidéki összejövetel volt, az apuka egy csacsit kapott szülinapjára! Mi egy nagyon ízléses ajándékkosarat vittünk, borral, szárított alma karikákkal, házi mézzel, borostyán gallyal díszítve.
Csak később tudtam megy, hogy mellettem Zeppelin dédunokája ült, Zeppelin anyuka még egy picit magyarul is tud:
- Nem beszélek magyarul
- Jó estét kívánok!
Az asztaltársaságunk harmadik családja pedig egy grófi család volt, akik még ma is az örökölt kastélyban élnek. Becky jóban van mindkét család gyerkőceivel, így kerülhettünk egy asztalhoz.
Aranyos volt mikor az egyik gróf kislány megkérdezte tőle, hogy "Rebecca, neked is van dajkád?" Utólag ezen még jót nevettünk az anyukával. :)
Viszont a jó hír, hogy mind két családnak van dajkája, akikkel nagy esélyem van találkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése